A diákéneklés múltja több mint három évszázadra nyúlik vissza nemzetünk történelmében. Az erdélyi diákéneklés első nyomai a XVII. század elejéről valók, abból az időből, amikor Bethlen Gábor megalapította híres gyulafehérvári akadémiáját, a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ősét (1622). Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek című 2002-ben megjelent füzetében Bajusz Pál egy csokorral átnyújt a mindenkori enyedi (és nem csak enyedi) diákoknak, véndiákoknak, minden dalkedvelőnek. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. október 27.
Nemrég jelent meg Fodor László nyugalmazott zenetanár Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című énekeskönyve. A szerző régi kollégiumi hagyomány folytatására vállalkozott, összegyűjtötte a nagyrészt ma is kedvelt enyedi diáknótákat. Bajusz Pál, nyugalmazott zenetanár 2002-ben Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek címen adta ki az első, harminchét ismert éneket tartalmazó gyűjteményét. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
